Facebook oldalunkon folyamatosan nyomon követheti aktuális munkáinkat.

Irány a facebook oldalra!

DARAZSAK ÉS MÉHEK

Ez a két rovarcsoport Magyarországon a legelterjedtebb. Ártalmuk és biológiájuk sok szempontból megegyezik, ugyanakkor hasznosságuk annyira különböző, hogy egy német közmondás szerint: „Isten teremtette a méheket, az ördög a darazsakat”.

MÉREGANYAG Közös jellemzőjük, hogy a kizárólag nőstény rovarok méregtermelő apparátusának 80-90%-ban víztartalmú méreganyagát két mirigy termeli. A lúgos kémhatásút a savas mirigyváladék teszi hatásossá. A méregtermelő mirigy váladékát felfogó méregzsák – a fajtól, kortól és a tápláléktól függően – 1-2 mg mennyiségű méreganyagot tartalmaz.

(1) Darazsak A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekula-tömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz -A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A méreganyag toxici-tása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.

(2) Méhek Leginkább a háziméh nagyon összetett méreganyagát elemezték, melyből fehérjék (mellitin, apamin, minimin), enzimek (foszfolipáz -A és -B, hialuronidáz, eszteráz, foszfatáz) és kis molekulájú anyagok (pl. hisztamin, prokamin, dopamin, noradrenalin) mutathatók ki. Ezek között legfontosabb a vörösvértestoldó, véralvadásgátló, enzimgátló, illetve központi idegrendszert bénító hatású mellitin és apamin, valamint az értágító hatású hisztamin. A méreganyag termelés az imágóban néhány nap alatt megindul, de a teljes mennyiség a rovarban csak 2-3 hét után jelenik meg. Egy-egy szúráskor ennek kb. 1/20-ad része jut be az emberi szervezetbe.